Nehéz Zene

Rendszeres, minden pénteken jelentkező rovatunkban egy-egy zenészt mutatunk be, kevésbé hétköznapi (vö.: péntek) videófelvételén keresztül. A cél, hogy egész hétvégére raktározható zenei benyomást sugározzunk nehézzenei színvonalon.

Már régóta terveztük, hogy blogolunk valamit Pat Methenyről is. Az amerikai jazzgitáros 1954-ben született, tizenkét évesen tanult meg gitározni, és tizenöt évesen már Kansas legjobb nevű jazzformációival koncertezett. Ma már élő jazz-legenda, aki a tizenhetedik Grammy díjánál tart. Év elején Orchestrion címmel jelent meg legújabb szólóalbuma, melyen a gitárt leszámítva minden hangszert gépek szólaltatnak meg.

A riportfilm után pedig hallgassunk meg egy igazi klasszikust! Pat Mentheny: As It Is. Az egész szám nagyon jó, de külön figyeljünk 3:20-tól, amikor gyönyörűen felépített tekerésbe kezd az öreg.

Rendszeres(?), minden pénteken jelentkező rovatunkban egy-egy zenészt mutatunk be, kevésbé hétköznapi (vö.: péntek) videófelvételén keresztül. A cél, hogy egész hétvégére raktározható zenei benyomást sugározzunk nehézzenei színvonalon.

Három finn, Iiro Rantala billentyűs, Felix Zenger vokalista-beatboxos és Marzi Nyman gitáros triója fokozott népszerűségnak örvend az interneten. Mindhárman a jazzből érkeztek, de ami itt folyik, attól egy ortodox jazzer rohamléptekben menekülne. Ez a címválasztásaik alapján is sejthető: alábbi szerzeményük Shit Catapult néven fut. Rantala New Trio az a fajta virtuóz hármas, akiknek semmi se szent.

Cimkék: pénteki zenész

Rendszeres, minden pénteken jelentkező rovatunkban egy-egy zenészt mutatunk be, kevésbé hétköznapi (vö.: péntek) videófelvételén keresztül. A cél, hogy egész hétvégére raktározható zenei benyomást sugározzunk nehézzenei színvonalon.

Hip-hop és klezmer, némi magyaros(?) felhanggal

Egy kis fogalomtisztázás: mashup. Annyit tesz, hogy két különböző tartalom összefésülése, ha úgy tetszik egymásba ágyazása. Napjaink webkettes agymenései közül talán az egyik legnépszerűbb, de legnehezebb is, általában egy meglévő videó alá egy másik videó szövegét/hangját keverik, némi technikai felkészültséget, ugyanakkor művészi érzéket is követel. Az egyik legnagyobb darab itt alant látható, kevés - európai értelemben vett - nehézzenei anyaggal, de a stílusválasztás mindenképp a bloghoz illő.

 

És valahol ez is nehézzene:

Rendszeres, minden pénteken jelentkező rovatunkban egy-egy zenészt mutatunk be, kevésbé hétköznapi (vö.: péntek) videófelvételén keresztül. A cél, hogy egész hétvégére raktározható zenei benyomást sugározzunk nehézzenei színvonalon.

Az utóbbi pénteki zenészek gitárközpontúsága után következzen egy dobszóló régi kedvencünktől, Borlai Gergőtől, aki Landányi Andrea táncosnővel játszik "négykezest" dobon. Hihetetlen koncentráció, döbbenetes ellazultság és koreográfia egyszerre. Egy ideig emészenti kell.

Rendszeres, minden pénteken jelentkező rovatunkban egy-egy zenészt mutatunk be, kevésbé hétköznapi (vö.: péntek) videófelvételén keresztül. A cél, hogy egész hétvégére raktározható zenei benyomást sugározzunk nehézzenei színvonalon.

Egyik kedvenc gitárosunk, Lukács Peta a Közeli helyeken c. Bikini slágerbe toldott be az eredetinél egy kicsit összetettebb szólót.

Hangszere négy húros gitár kvintre van hangolva, zenéje olyan, mintha Bartók Béla megismerné a Hendrix-életérzést, és nevezik gitárprímásnak is - Both Miklós, a fúziós magyar népzenét muzsikáló Napra zenekar gitárosa nyilatkozott a Lángoló Gitárok blognak. Mind szövegét, mind zenéjét jó szívvel ajánljuk.

Van rajtad kívül a világon, aki ezt csinálja?
Hogy az itt található népzenéket hegedűhangolású gitáron játssza? Nem tudok róla.

A Napra hogyan alakult?
2005-ben alakultunk. A Magyar Televíziónak csináltam filmzenét, és kaptam zenészeket, egyikük volt Boby, aki autentikus magyar népzenével foglalkozott. Nekem nagyon fontos volt, hogy valaki mélyen belevigyen ebbe a világba, és ő segített ebben, és barátok lettünk. Mondtam neki, hogy szeretnék egy olyan zenekart, ami Kárpát-medencei kultúrát feldolgozza, átértelmezi. A magyar népzenének mai fülel megfoghatatlanul progresszív ágai vannak. Hatalmas inspirációs lehetőségekkel rendelkezik. A Napra is erről szól. Boby mellett Winter Csaba is csatlakozott hozzánk. Ezek voltak a kezdetek.

 

A Napra szóló dolog?
A Napra teljes mértékben közösségi dolog. A Napra hangzásához mindenki hozzájárul.

Fogták már rátok, hogy magyarkodtok?
Ilyennel nem találkoztunk. De egyébként nem akarunk magyarkodni és nem akarunk nem magyarkodni; ez az egész egy marhaság. A kompozícióinkat soha nem befolyásolták ilyen jellegű elvi kérdések. Ennél sokkal magasabb szférákban található a valós zenei tartalom és a forma. Ellenben sokkal többször ért minket az a vád, hogy túlságosan öntörvényűen nyúlunk hozzá a népzenéhez.

 

A teljes interjú a Lángoló Gitárokon olvasható.

Cimkék: ajánló, folk, fúzió, gitár

Rendszeres, minden pénteken jelentkező rovatunkban egy-egy zenészt mutatunk be, kevésbé hétköznapi (vö.: péntek) videófelvételén keresztül. A cél, hogy egész hétvégére raktározható zenei benyomást sugározzunk nehézzenei színvonalon.

Horváth Kornél szerintünk a világ egyik legjobb ütőhangszerese, az pedig egészen biztos, hogy itthon nem találunk nála jobbat. Az alábbi videón egy egzotikusnak tűnő, de csak egy évtizede kreált ütőhangszert, a hang drum-ot  szólaltatja meg - nem alapfokon.

Hang drum: acélból készült idiofon ütőhangszer. A hangszert 2000-ben alkotta meg a svájci Felix Rohner és Sabina Schärer, először a 2001-es Frankfurti zenei vásáron mutatták be, több éves kutatás és akusztikus kísérletezések és a világ különböző tájairól származó érdekes hangszereinek (gong, gamelan, ghatam, harangok) tanulmányozása után. Neve a német hang, azaz "kéz", vagy pedig a hang mint "domb, lejtő" szóból ered; nincs köze a magyar hang szóhoz.
via dobklinika.blog.hu

Sorozatunkban a nehézzene határterületeiről szemlézünk, zenei vagy audiovizuális produkciókat keresünk, melyek egy félrement ötlet, öncélúság, vagy szándékolt paródia miatt roppant idegesítőek,esetleg viccesek.

A zajzene furcsa műfaj, szívesen találkoznék olyan emberekkel, akinek ez kedvence, és sok Goh Lee Kwang-ot hallgat, és megkérdezném tőle, hogy ebben mi jó van. Ez a maláj úriember hivatásos zajkeltő, sokat turnézik és még hazánkban is járt, de arra a rejtélyre eddig nem derült fény, hogy mi az a kütyü, amin babrál és hogyan adja ki ezeket hangokat. Érdemes figyelni, amikor a kamera néha körbemegy a teremben, akkor látszik igazán, hogy ez nem egy kifejezetten táncolható, sőt nem is kifejezetten élvezhető műfaj. Nem kizárt, hogy ezen performanszok célja egyszerűen az, hogy amikor abbahagyják, akkor az igen jó érzéssel tölti el a hallgatóságot.

Cimkék: antizene, zajzene, Goh, Lee, Kwang

Rendszeres, minden pénteken jelentkező rovatunkban egy-egy zenészt mutatunk be, kevésbé hétköznapi (vö.: péntek) videófelvételén keresztül. A cél, hogy egész hétvégére raktározható zenei benyomást sugározzunk nehézzenei színvonalon.

Az általunk eddig legdurvább giráros videó következik Fernando Lima brazil, és Cecilia Siqueira uruguayi gitárművész jóvoltából. Olyat már látunk, hogy ketten nyüstölnek egy gitárt, de ami 0:53 körül kezdődik, egészen elképesztő: kölcsönösen a másik által lefogott húrokat pengetik mindketten, mindezt teljes könnyedséggel.

 

Cimkék: pénteki zenész

Rendszeres, minden pénteken jelentkező rovatunkban egy-egy zenészt mutatunk be, kevésbé hétköznapi (vö.: péntek) videófelvételén keresztül. A cél, hogy egész hétvégére raktározható zenei benyomást sugározzunk nehézzenei színvonalon.

Yngwie Malmsteen svéd gitárvirtuóz. Jól tud gitározni. (vö: videó alább) Amúgy Kerub kolléga nem érti, hogy ennyi gyűrűvel az ujjain ez hogyan lehetséges.

(Yngwie Malmsteen - Angels Of Love c. akusztikus lemezéről kritika hamarosan.)

Sorozatunkban a nehézzene határterületeiről szemlézünk; zenei, vagy audiovizuális produkciókat keresünk, melyek egy félrement ötlet, öncélúság, vagy szándékolt paródia miatt roppant idegesítőek, esetleg viccesek.

Tiago della Vega 2008-as Guiness-rekordja ékes példája annak, amikor egy egyébként tehetséges zenész kezében a hangszer önkielégítő-eszközzé válik. A srác amúgy is gyors témáját pengetve 170 bpm-ről egy lépcsőben felmegy 320 bpm-re, de akkor már tényleg csak valami motorberregésbe oltott esztergazaj hallatszik. Borzalmas.

Zene szemeinknek [3.] [+]

2009. november 9. 5:17 / Kerub

A meglepetés erejével, néha felbukkanó sorozatunkban olyan filmeket, ill. dokumentumfilmeket kersünk és ajánlunk, amelyek érdekes vagy szokatlan megközelítéssel fókuszálnak a zenére vagy hangszeres tudásra, illetve olyan rövidfilmeket, installációkat, melyek a képet kísérő zenei megoldásaik miatt érdemesek a szélesebb közönség figyelmére.

Szép melóval összevágtek néhány zajt Tarantino kultfilmjéből, a Ponyvaregényből. Csak meg ne ijedjen senki az első lövésektől.

Cimkék: zene szemeinknek

Rendszeres, minden pénteken jelentkező rovatunkban egy-egy zenészt mutatunk be, kevésbé hétköznapi (vö.: péntek) videófelvételén keresztül. A cél, hogy egész hétvégére raktározható zenei benyomást sugározzunk nehézzenei színvonalon.

Erik Mongrain egyike azoknak a freestyle akusztikus gitárosoknak, akinek technikáját kicsit emészteni kell. A 0:40 utáni üveghangolások egészen elképesztőek.

A nemrég Meinl endoserré lépett Borlai Gergő dobos-zeneszerző 2010 februárban mutatja be harmadik, M.M.M. című szólóalbumát, melynek külön érdekessége, hogy  Scott Kinsey amerikai billentyűs-producer-zeneszerző (ld. Tribal Tech) keverte. Az albumon gitárokon közreműködik Lukács Peta, Tátrai Tibor, Sipeki Zoltán. Basszusgitárokon Matthew Garrison, Gary Willis, Barabás Tamás, Giret Gábor és Papesch Péter, a billentyűszólókat pedig Scott Kinsey, Kaltenecker Zsolt és Oláh Tzumo Árpád nyomták fel. Egy dalban Fekete Kovács Kornél is játszik trombitán.

A lemezről a Barbarian Barbie c. szám (melyben Borlai mellett Barabás Tamás, Lukács Peta, Sipeki Zoli és Oláh Tzumo Árpád hallható) videója debütált először. Íme:

Variációk egy témára [5.] [+]

2009. november 3. 23:50 / Kerub

Ritkán, vagy nagy ritkán jelentkező sorozatunkban időtlen klasszikusokat kutatunk, melyek gyökeresen új értelmezésekre adtak ihletet. Zenei témák, dalok eredetiben, majd adaptálva, vagy fenekestül felforgatva.

Autumn Leaves

Ha cím nem is mond sokat elsőre, az Autumn Leaves (Őszi falevelek) témáját biztosan mindenki hallotta már. Az eredetileg 1945-ben, "Les feuilles mortes" címen Franciaországban Joseph Kosma és Jacques Prévert kezei között született témát milliónyian feldolgozták már. Énekkel valódi "pop standard", instrumentális-improvizatív formában pedig "jazz standard" lett. Az alábbi gyűjtés olvasónk, V.B. gyűjtése, köszönet érte!

Először Andi Kober bőgő-slap interpretációja következik.

Aztán ukulelés verzióban, ilyen utcai performansz keretében van az egésznek egy furcsa romantikája, mindenesetre az úriember kezében jól áll a szerény hangszer.

Gypsy Bop, cigó jazz-ben is elég szép munka, szerintünk is az egyik legjobban eltalált.

Mr. Swing előadásában pont a "jazz standard" bújik elő - ez fegyelmezett, szép előadás - a bőgős szólója pedig nehézzenei.

Cimkék: variációk

Leírás

„A zene politikailag gyanús dolog”
(Settembrini)

A világ legjobb zenéi. - A fusion jazz-től a thrash metalig. Nehézzene. Nem könnyű.

Levél nekünk

Keresés

Keres

Bejelentkezés

Felhasználó:

Jelszó:

Belépés Regisztráció

IGEN Cikkgyűjtő

Utolsó hozzászólások

  • Nincsenek hozzászólások.

© 2008-2020, IGEN