Nehéz Zene

Rendszeres, minden pénteken jelentkező rovatunkban egy-egy zenészt mutatunk be, kevésbé hétköznapi (vö.: péntek) videófelvételén keresztül. A cél, hogy egész hétvégére raktározható zenei benyomást sugározzunk nehézzenei színvonalon.

A Nora-ra, a youtube-sztár zongorázó cicára komponált zenekari mű Mindaugas Piečaitis litván zeneszerző munkája. A művet 2009 júniusában mutatta be először a Klaipėda Chamber Orchestra a Klaipėda Concert Hall-ban, Litvániában.

Rendszeres, minden pénteken jelentkező rovatunkban egy-egy zenészt mutatunk be, kevésbé hétköznapi (vö.: péntek) videófelvételén keresztül. A cél, hogy egész hétvégére raktározható zenei benyomást sugározzunk nehézzenei színvonalon.

Mindenkitől elnézést kérünk, aki már hallotta, látta, YouTube-MP3 Converterrel letöltötte, majd rongyosra hallgatta. Akkor is egyszer muszáj: Aleksej Igudesman hegedűs és Ki Joo zongoraművész ténykedésétől a tradicionális zeneértőnek feltehetően égnek áll a haja. Nem csak magukat és hangszeres tudásukat veszik hülyére, de évszázadok komolyzenei műveit és magát az előadóművészi etikettet is. Mozart&Bond köv.

1881. március 25-én született Bartók Béla, Magyarország egykori legismertebb zongoraművésze, világhíres népzenekutatója, nemzetközileg is elismerten a "közép-európai népzene nagy kutatója" - legalábbis ezzekkel a paneldumákkal akartak minket állandóan hülyre venni az énekórákon. Tényleg? Komolyan világhíres?

Tiszteletünk természetesen rendületlen a komolyzenei ősök előtt, ám az internet korában nehéz megállni, hogy ne tegyünk próbára bizonyos állításokat: fogtuk a csövet, és kipróbáltuk rajta a (talán) legismertebb Bartók darabot, az 1915-ös Román népi táncokat (Romanian Dances). Megdöbbentő eredményeket kaptunk, és ismét hízott a májunk, hiszen nem csak az énekes tankönyvek szerint az egyik legnagyobb a mi Bélánk. Találtunk japán kamarazenét, klezmert, klasszikus gitáros változatot. Íme gyűjtésünk leginkább figyelemreméltó öt felvétele.

Tovább

A Replika c. társadalomtudományi folyóirat 2005. augusztusi számának egyik cikkére hívta fel PZM a figyelmünket. Az írás terjedelmesen, kottákkal teletűzdelve fejtegeti a klasszikus zene (pl. Bach) és a heavy metal virtuozitásának hasonlóságait. A gondolatmenet egész korrekt, vájtfülű zeneértőknek mindenképpen ajánlott.

[PDF dokumentum]

A nyolcvanas évek kiemelkedő metálgitárosainak stílusát és technikáját elemezve a szerző - Robert Walser, az amerikai populáris zene kiemelkedő kutatója - amellett érvel, hogy a szóban forgó művészek tudatosan építenek klasszikus zenei modellekre, és a kreatív virtuozitás komolyzenei mércével mérve is magasarendű formájához jutnak el. Walser szerint paradox módon épp a metálzene, ez a primitívnek vélt, az akadémiai diskurzusból kizárt szféra őrizte meg a XX. század előtti virtuóz komolyzene néhány fontos értékét.
(Replika fülszöveg)